“Iis Morin” Nain Laek.

“Griii..griiii” grilo hahu hananu ona ho nia furak iha duut laran ne’ebé haleu ami, grilo nia lian ne’e nudar tada ida, nakukun nia liras falun neneik ona naroman kmook, kalan ona, ema dok ital abele koñese ona nia oin se mak mai. Maibé ami nain tolu la baruk atu hakat ba iha fatin ne’ebé dok husi sidadae Dili nia sikun, nia dok oituan kuaze km10 husi sidade Díli, maibé ami nafatin La’o ho kuda besi asu ho marka mio no supra-x.

Husi Díli ba fatin ida naran “One Dolar Beach” tenki hakat liu rai rahun no dalan kuak ba mai, rai rahun falun metin isin hanesan artista sira reboka nia oin pomade, ropa iha ami nia isin mós nia kór sai mutin hotu, hanesan amu lulik sira hatais batima mutin atu halo misa.

Oras tuan ida iha liman, nia ponteiru kiik ne’e para ona iha númeru 09:45, fatin ami atu ba vizita ne’e lori tan oras ida ho balun hodi to’o iha fati ne’ebá, ami hahu loke ona.

Ahi motor nia roman la konsegue borus rai u’ut ne’ebé semo iha anin, tenki halai neneik tanba  akontese dezastre. Tanba Husi Metinaru ba One Dolar beach ateru de’it ho Rai mutin.

nakukuk tolan tomak ona kalan nia nakukun. Kuda besi asu ne’e nafatin dolar neneik.

 Dalan naruk ne’e hakmatek tebes, busa no asu sira mak halai korta ba mai estrada, maibé kareta husi Parte Leste ita la hetan nia espiritu santu, sira hotu hakmatek iha idak-idak nia munisípiu.

ahh? Tanba sá? Liuron ne’e hakmatek tebes? fuan ne’e bisi-bisi ba ha’u a’an.

Ha’u nia belun (Julião) tur iha hau nia kotuk, hamout a’an iha kakmatek laran, nonok, la iha lian. Belun ida seluk (Octavio) nia sei iha kotuk ho nia kuda besi, ho marka Mio. Motor rua ne’e dok malu tanba estrada nia a’at atrapalla halo ami halai neneik.

Bainhira ami hakat liu iha dalan ateru ho rai mutin ne’e, ami sama ona knua ki’ik ida uma la to’o atus ida. Maibé knua ne’e tuan. Matan baku ba uma Maromak nian, hetan ahi oan hafutar iha uma kakuluk maromak nian, Matan baku ba Igreja laran, jesus nia isin be pilatus sira hedi iha kruz falun metin ho hena kor ungu ida.

foto : Google.

Iha knua ne’e nia laran, ema hatais lutu metan ba misa hodi hanoin hikas jesus nia mate, inan feton balun taka hena iha ulun, balun kous oan hodi hakbesik a’an ba igreja.

"Ohin ne’e loron Pascoa" lian ne’e borus ha’u nia tilun husi kotuk. Ha’u koko hateke ba lian ne’e nia nain,afinal ha’u nia belun Julião mak tatoli mai.

"Los duni, ohin loron pascoa, maibé  ita tenki ba toba iha tasi ibun" Ha’u dehan  ba Julião.

Maske sarani barak ba misa ho roupa foun maibé ami la horon perfume nia iis morin ruma iha ema barak nia le’et.

Ami nain tolu hakat liu ona knuaa ki’ik ne’e. Tekir-tekir hau nia belun Octavio halai liu ami nain rua ho Julião nia motor hodi baku ahi piska (lampu sen) ba sorin limana karuk hodi buti metin nia travaun. Motor nia roda kuda a’an metin iha ai Hale bo’ot nia hun. Ami atu dada iis minutu balun, bainhira ami dada anin fresku hodi haloot iha ami nia kabun,  hahu hikas ami nia viazem. Ai hale hun tuan ne’e hamrik loos iha fatin hakmatek ikus mate-bian sira nia, rate tuan barak loos.

"Meoo...meooo" Busa lian simu malu husi rate tuan iha ai-hale Hun nia okos, busa nia lian kroat nee halo hale tahan atu namtate tun hodi taka tomak ami nain tolu. Ami nain tolu hateke ba malu ho matan fuan lakan, matan fuan atu naklosu sai husi nia nafatin. Maibé ami hotu nonok.

"Sente kanuruk boot fali"

" ha’u hotu, snte fuk atu namtate husik ha’u nia ulun ruin"

hau nia belun nain rua (Julião ho Octa) hateke malu hodi hatudu zestu, ida kaer nia fuk no ida seluk lamas nia kanuruk.

"meooo!!!" Busa hakilar tan dala ida, halo ha’u nia liman nakdedar, atu hamoris deit motor mós xave ha’u tu’u sala ba motor nia kontak. Ha’u hateke ba belun Octa, nia hateke ba ami rua Julião ho lia fuan rihun ida, nia ibun tós atu hamonu lia fuan ruma, busa nia lian ne’e hnsan goma hodi goma metin Octa nia ibun tutun.

foto ; Google.

Graças de Deus, motor hahu moris, ha’u aselera nia gás no ami hahu dolar sa’e neneik foho dalan naruk atu ba fatin One Dolar Beach. Ha’u hare hikas relojiu tuan iha liman, ponteiru ki’ik hatudu iha número 11 no naruk para iha número 30 (11:00)  kalan naruk ona.

Dalan subida makas ne’ebé ami liu, ai laran tuan, nakukun falun metin nia liras mai ami nain tolu, rai ne’e hakmatek tebes.

Motor ne’e dolar neneik ona ba subida, iha subida nakukun ne’e nia klaran, tekir-tekir anin su’ut perfume nia iis be morin tebes, perfume nia morin ne’e hanesan ain-funan rosa, maibé ami horon iha ailaran tuan, perfume morin  ne’e nain la’ek.

Ahh! sé mak hisik perfume folin karun ne’e iha ai-laran tuan. Maibe perfume ne’e babain feto sira mak rega ba nia isin,  la’os mane. Maibé feto sé mak mai fali iha ai-laran tuan iha kalan bo’ot nee? ah! Estrañu, Ne’e la’os ema loos, maibé ema sira ne’ebé mak babain ema temi la’o kalan  ne’e.

Ami nain tolu horon hotu perfume nia iis morin nain laek ne’e maibe la fó hatene ba malu, ami hotu nonok hodi aselera nafatin motor ne’e hodi hakat liu subida ne’e.

Ami konsegue hakat liu ona subida ne’e no la’o tuir Hale tuan sira be kuda iha dalan ninin ne’e ninia lalatak nakukun. Isin fulun ne’e hamrik hanesan ita sente malirin iha jeleira laran.

"tou tou...tou tou..." "Meooo...meoo" "auuuu...auuuu…" manu kakuk sira hananu iha ai laran tuan, busa tanis hanesan kosok oan foin moris,  asu sira sé nia ibun ba lalehan hodi tanis buka nia nain,  ha’u hateke ba leten, kalohan metan taka tomak lalehan nia kor azul.

Mina morin nain laek ne’e nafatin borus ha’u nia inus, maibé la kore hau nia vontade hodi hakat nafatin, ba fatin ne’ebé ha’u hakarak ba.

"Aman lalehan  no mate bian sira, tulun ami nia viazem, hadook ami husi buat a’at hotu, Amen" Fuan harohan ba Na’I maromak hodi husu tulun.

Fuan ne’e forte hikas, karik maromak no mateban sira nia klamar rona ha’u nia hamulak.

Bainhira ami tama ona fatin One Dolar Beach, kalan naruk tan deit, uma oan ne’ebé Governo liu husi Sekretáriu estadu Formasaun Professional no Empregu (SEPFOPE) harí iha tasi ibun ne’e ms sidauk diak, entaun ami nain tolu labele deskansa iha ne’ebá.

Ami tenki la’o ba ai-laran tuan ida, dalan atu ba deskansa iha tasi ibun ne’e mós nakukun tebes, la iha ahi oan ida mak haraik netik nia roman.

"Ita dada tenda iha ne’e deit" ha’u nia belun Octavio husu ami hodi hasai nia tenda Camping. Atu dada iha aihun ida, nia tahan mahar halo rai ne’e nakukun tan deit.

"Maun, ita ba dada tenda iha tasi ibun deit" Julião husu ba Octavio hodi hatudu ba tasi ibun ne’ebé la dok husi ami.

Ha’u nafatin hili ai maran iha tasi ibun atu sunu hodi haneruk no tunu manu kelen hodi han kalan nian.

Ami nia hahan kalan iha tempu ne’ebá, paun maran, manu kelen rua, tua sabu no café timor. Sente hanesan iha lalehan, tanba enjoy demais.

"Ai maran ne’e nataton ona par ita atu sunu" dehan julião hodi buka iskeru.

"ok entaun sunu ona" hau hatan.

Iha ami nia kotuk, Octavio fadigadu hodi dada tenda, bainhira nia monta hotu ona tenda,  nia rai ami nia pasta ba laran, momentu ne’ebá ha’u la lori pasta, Octavio ho julião mak lori pasta bo’ot hanesan militar Organizasaun husi Nasoens Unidas (ONU) uluk mai iha timor iha 1999. Maibe maluk nain rua nia psta ne’e kamera canom ho nikom mak iha laran.

Ami hakarak sente timor  nia natureza ne’ebé furak, nune’e ami tenki toba iha tasi ibun One Dolar Beach ne’ebé  furak.

Ami hahu tunu ona manu kelen atu han kalan nian. Ami nain tolu haleu ahi matan hodi haneruk.

Ha’u hateke ba ai-hun tuan tahan mahar iha ami nia leten, hau hetan ema nia lalatak ida hafuhu ami iha ai leten.

"karik ida ne’e mak ohin morin ne’e nia nain?" fuan ne’e husu ha’u a’an.

Julião ho Octavio se kotuk ba aihun tuan ne’e, sira la hare saida mak hau hetan iha ai leten.

"Hoiiii....Hanoin saida mak ne’e? tur muron loos" julião baku hau nia liman.

Halo hau hakfodak, klamar semo sai husi hau nia isin.

"Ah....la lae" hau hatan ho ibun tós.

Hau rai metin buat ne’ebé hau hetan iha ai-leten nia iha fuan hun, hau la konta ba sira nain rua, tanba ha’u koalia sai ba sira nain rua mak sira tauk hotu karik ami atu laran metin se tan, iha ai laran tuan ne’e.

"Manu kelen tasak ona, mai ita han ona" Octavio bolu ami.

Ami nain tolu nahe plastiku kor mutin ida hodi tau naan no paun hodi han, hemu tan ho tua manas halo oin ne’e mean hanesan plastiku mean.

Ami han no halo planu, saida mak ami halo ba ami nain tolu nia aldeia, Julião ho Octavio atu hanorin Câmara ba Ami nia alin sira iha  aldeia Lereloho (Suku Fuiloro, Lospalos Lautem).

Ami la konta ba malu konaba morin nain laek ne’ebé mak ami horon iha hale hun tuan ohin ne’e.

minutu balun ami han no hemu, paun ho tua ami han no hemu hotu ona, sente bosu ona, tanba ami nain tolu han paun plastiku mean boot ida ne’e, mesak han boot deit hahhah. kabun kii ne’e.

ha’u hare oras kór mutin iha liman oras hatudu 00:30, kalan ho loron fahe rua, babain ema katuas husi parte Lospalos sira dehan ho lian fataluku "muaa koun lohai, enia humaara i muaaharani"  signifika "kalan bo’ot ona ne’e, ne’e klamar sira nia rai naroman ona"

Julião tama uluk ona ba tenda laran atu toba, maibé nia matan labele taka, nia sentimentu nakonu ho tauk.

"Maun Octavio, ita ba hari tenda iha tasi ibun deit ee" Julião husu tanba tauk.

Fulan lees ona kalohan husi lorosa’e nian, hafuhu husi kalohan  nia sanak leet hodi kari nia roman mai tasi ibun be la dok husi ami ne’e.

Ikan sira bidu iha tasi leten hodi simu fulan kabuar be dolar neneik ona husi lalehan  nia hun husi Lorosae.

laloran nia lian baku neneik mai tasi ibun hodi lambe rai henek iha tasi ninin.

Laloran nia ritmu hanesan musika reggae hodi simu mos fulan nia naroman.

fulan  nia naroman halo ita hare hetan kadiuk oan sira duni malu iha rai henek nia laten, kadiuk sira hamaus malun hodi simu mos fulan nia naroman.

"wahhh Fulan naroman loos ne’e" Hau hanoin kadiuk boot mak koalia ona,  hhahah. Afinal Julião mak hader ona husi tenda laran hodi hare fulan iha kalan bo’ot.

Julião husu ba maun Octavio atu ami muda lalais tenda ba tasi ibun, tanba fulan halo tasi ibun naroman.

"Ok diak, ita muda agora" dehan Octavio hodi hi’it tenda ba tasi ibun.

Julião ne’e ema ida ne’ebé mak uluk kedan ami sei kikoan mós nia ne’e liurai toba nian, la toman hader iha kalan bo’ot. Nune’e nia toba ona iha tenda laran be ami muda ona ba tasi ibun.

ami nain rua Octavio mak sei tur haneruk ahi iha tasi ibun hodi hare fulan ne’ebé hatudu nia oin kabosu iha lalehan tutun, fulan nia naroman halo fitun sira iha lalehan mós kare nia roman mai rai henek.

La kleur, octavio mos loke ibun luan hanesan lafaek sira loke atu sobak buat ruma, nia mos hakneak ona iha dukur  nia ukun. Nia mós tama ona ba tenda laran hodi latan isin iha Julião nia sorin.

Diak liu ha’u mós toba ona, maske fuan ne’e nakdedar tanba hanoin hela lalatak metan ohin haufuhu ami iha leten ne’e.

Ami muda tenda ba tasi ibun maibé ami nafatin besik dok ai-hun be ohin lalatak hafuhu ami iha leten nee.

iha tenda ki’ikoan ne’e, ami toba hotu iha laran, ha’u mak toba iha klaran. Ha’u hahu taka ona matan.

"Tok... tak...tok" lian ne’e haleu iha ami nia tenda be harí iha tasi ibun.

hau loke neneik matan hodi hafuhu husi tenda laran mai rai henek tasi iha liur maibe la hetan ema ida. Sente la dukur, ha’u obriga taka matan, ha’u rona nafatin lian ne’ebé hanesan "tok ....tak... tok" hau rona ain tanen nia lian be sama rai henek.

hau koko fanu Julião ho Octa  atu hader hodi hamaluk ha’u, Maibé matan dukur hedi metin sira iha tenda laran. Sira lakohi hader.

Ha’u hakarak rai ne’e naroman lalais atu lori hau fila ba uma ona.

"kokorekoooo....kokorekooo" Manu maus hananu, nia lian tuku loromatan  nia odamatan, loron hader husi nia knuuk husi ponta leste ne’ebá.

Ha’u nia fuan foin hakmatek, tanba rai naroman ona, ha’u troka nain rua ne’e hodi nahe a’an iha tenda laran. Toba dukur la sente buat ida.

Julião ho Octavio hulan nia kilat marka Nikon (kamera) hodi se nia oin ba loromatan hanesan atu tiru rahun loron matan hafuhu sira husi foho lolon.

sira nain rua hasai hela ema sira meti ne’e nia retratu, ferik, katuas no jonvens ne’ebé uma besik iha tasi ibun ne’e lori bote no keur ikan iha liman hodi buka ikan, balun lori katana hanesan atu halo funu ho ikan iha tasi laran.

Julião hateke tun husi foho oan ida iha tasi ibun, nia hare ferik ida mai kaer ikan iha fatuk leet be tasi ben husik hela ne’e.

Ferik ne’e nia fuk falun metin  nia oin, hanesan mate klamar be lakohi hatudu a’an ba ema hotu, Julião hakbesik a’an ba ferik ho otas mais ou menus 65. Atu hasai nia foto, maibé ferik ne’e halai hanesan tauk kamera ne’e atu borus nia isin. Maske halai maibé Julião hasai nia foto, Julião ohin hare ferik nia foto iha ona. Julião fila ona mai tenda be tidin hela iha tasi ibun ne’e.

Ha’u nia matan sei dukur, isin ne’e todan, dukur la husik ha’u husi tenda laran.

"Juli, loke lai foto ohin hasai ne’e" Octavio husu ho ansi.

"ok maun" Julião hatan hodi loke kamara Nikon be nia tara ne’e, maibé ferik nia foto sira be nia hasai ne’e lakon derepente.

"Aiii...hau sente isin fulun hamrik fali, tanba ferik nia foto ohin ha’u hasai ne’e la iha hotu ona ne’e" dehan Julião ho matan lakan.

Julião atu ba hasai fila fali ferik be taka fuk ba nia oin  ne’e ninia foto, maibé ferik ne’e lakon ba ne’ebé ami hotu lahatene. Julião ho kanuruk bo’ot, nia ibun tutun tós atu katak lia fuan ruma. Nia nonok ho oin tauk.

"Juli, ferik nia foto tanba sa mak la sai?" dehan Octavio ho oin be nakonu ho konfuzaun.

Ha’u rona realidade ne’e iha tenda laran hau mós hakfodak no hader hodi ba rona realidade ne’e, hau nia laran ne’e nakonu deit ho tada mahusuk (Konfuzaun).

Ha’u fó hatene ba Julião ho Octavio atu ami bele husik lalais fatin ne’ebá. Ami atu ba Díli.

Ami hahu sobu ona tenda ne’ebé harí horikalan ne’e. Hafoin haloot sasan hotu, ami hahu koalida realidade "iis morin" be borus ami nain tolu nia inus hori kalan.

"Hori kalan ita iha dala ne’e imi horon buat ruma ka lae?" ha’u husu Octavio ho julião

"Hori kalan ami mós horon perfume morin iha rai fuik" Nain rua hatan hodi hateke ba malu ho matan lakan.

Ami hahu ona ami nia viazem ba uma.

Bainhira ami to’o iha fatin horikalan, ami hotu para motor, iha hale-hun boot horikalan horon iis morin ne’e.

"Rest in Peace-RIP" lia fuan ne’e hakerek iha simentu forma hanesan kaixaun ema mate nian, rate tuan. Ami hotu hateke ba malu ho matan lakan. Rate hirak iha Hale-hun ne’e nakonu deit ho duut fuik.

Ami hateke ba knua ne’e nia sorin-sorin, la hetan ema  nia movimentu, uma mós la iha, knua ne’e hakmatek hanesan knua tuan uluk bei ala sira husik.

"Hori kalan iis morin ne’e mai husi ne’ebé karik?" Fuan ne’e husu ba kakutak. La iha resposta, konfuzaum nafatin ukun hau nia kakutak.

"Diak liu ita fila ona ba uma" lian ne’e monu husi Julião ho Octa nia ibun ho lais.

Ema sira misa iha Pascoa dader nafatin ba kasu sira nia salan.

Ami mak kontra ona Maromak nia ukun fuan "halo santu maromak nia loron "

“Ó sei hanoin nafatin loron sábadu, atu bele halo nia sai santu. Iha loron ne’e nia laran, mak ó sei kaer ó knaar, hodi halo buat hotu ne’ebé ó ih aatu halo. Maibé bainhitu, loron hamahan an nian, loron ó Na’i ó Maromak nian. Ó no ó-nia oan-mane, ó oan-feto, ó atan-mane, ó atan-feto, ó-nia balada di’an sira, eh ema rai-seluk be horik ho ó, labele halo naran serbisu ida. Basá Maromak halo lalehan, rai, tasi no buat hotu ne’ebé sira iha, iha loron neen nia laran; maibé to’o bainhitu nia hamahan An. Tan ne’e mak Na’i haraik bensan, hodi halo santu loron sábadu” http://www.fmatin.org

Bainhira ami fila husi Camping mai uma, ami hotu toba haluha rai, tanba hori kalan iha tasi-ibun toba la dukur.

NB : Istoria ne’e real, baihira ami la’o ba Camping iha pascoa kalan, ami ba toba iha tasi ibun One Dolar beach.

Hakerek Nain : Constâncio dos Santos Vieira.